Tévihitek a szoptatásról 1.rész

Egy nagyon elterjedt szoptatással kapcsolatos tévhitet szeretnék eloszlatni, amiben császárral szült édesanyaként személyesen is érintett vagyok.

Azt gondolom, hogy fontos lenne erről minden szülés előtt álló kismamának tudnia - tekintve a hazai császármetszési arányszámokat.


A tévhit így hangzik: császármetszést követően lassabban indul be a tejtermelés, mintha természetes úton szült volna az édesanya. Nézzük meg, hogy miért nincs ez így!
A tejbelövellést elindító hormonális folyamatok csak és kizárólag a méhlepény eltávozásához köthetőek, ami mind a két típusú szülés esetén a baba érkezését követően elkerülhetetlenül megtörténik.
Egész pontosa a hPL hormpn (Human Placentaris Lactogen) szintjének csökkenése indítja el ezt a hormonális változást.

Viszont valóban sok császármetszéssel szült édesanya tapasztalhatta meg azt, hogy később indult el nála  a tejtermelés, ennek sajnos a leggyakoribb oka a műtétet követő szeparáció. A legtöbb kórházban az a gyakorlat, hogy amíg a műtéthez szükséges érzéstelenítő hatása el nem múlik, addig a baba - az aranyórát követően - már nincs az édesanyával. Ez akár 6-8 óra is lehet.

A folyamat zökkenőmentes indulásához a hormonszint csökkenésén túl arra van szükség, hogy inger érje a melleket már az első órákban, majd azt követően rendszeresen, maximum 3 óránként mind a két mellet. Ha ott, ahol szülni fogsz elkerülhetetlen a kezdeti szeparáció, akkor nagyon sokat tehetsz a kezdetek kezdetén. Azt javaslom, hogy kézi fejéssel a szülést követően biztosíts kisbabád számára, hogy inger érje a melleket, így amikor majd újra együtt lehettek, könnyebben indulhat a szoptatás.
Az első órákban lefejt pár csepp nagyon értékes anyatejet fecskendővel vagy kis pohárral felfoghatod és megkaphatja a baba, mert minden cseppje aranyat ér!

Sikeres szoptatást minden édesanyának, aki ezt az utat választotta!

Megjegyzések